Wilhelm Hauff egyik legismertebb meséje A gólyakalifa története, amely a titokzatos keletre viszi olvasóit. A mese alapvetően arra a kíváncsiságunkra épít, hogy milyen lenne valamilyen „állatbőrbe” bújva érteni az állatok nyelvét, viselkedését.

Ajánlott korosztály: 4+

A darab alapjául szolgáló norvég népmese az ősi mesekincsben gyakran megjelenő „állatvőlegény“- motívum egyik legszebb példája: a hősnőnek nagy utat kell bejárnia, hihetetlen kalandokban kell részt vennie, hogy kiszabadíthassa szerelmét, a jegesmedve alakjában megjelenő elátkozott királyfit. A kalandos út során életre kelő erdő, hatalmas troll, és jégszívű királykisasszony hátráltatja, míg három titokzatos, sors- és meseszövő asszony segíti, hogy eljuthasson kedveséhez a világvégi palotába, keletre a Naptól, nyugatra a Holdtól.

Ajánlott korosztály: 4+

Halljátok az éjszaka csöndjében az apró neszeket... Némi csoszogást? Csendes köhintést? Valami furcsa dünnyögést? No ugye! Akkor bizony meglehet, hogy valahol itt járkál az örökké nyughatatlan, éjszaka kóborló… Magánakvaló Morgolódó Vándormanó!

Ajánlott korosztály: 4+

A mesese tündére csak akkor látogatja meg az embereket, amikor kedve szottyan – olvashatjuk Andersen történetében. No, de, ha nem jön? Ha nem találjuk sem az asztalfiókban, sem az ágy alatt, se a nevetés, se a sírás határán? No, olyankor el kell indulni megkeresni. Így tesz főhősünk, Regelaki Pömpöllér is. Ám nem a mesetündérrel, hanem a lápi boszorkánnyal találkozik, aki mesél neki a lidércekről.

Ajánlott kor: 5+

"A világon szinte mindenben eltér az emberek véleménye: egy dologban azonban ugyanúgy vélekednek: Soma semmiképp nem maradhat olyan, amilyen most!" - Michael Ende

7+

Volt ahol volt, egyszer volt ugyan, de volt: egy király, aki nagyon sokat tüsszentett. S ha már tüsszentett, elvárta, hogy az összes alattvalója, az egész királyi udvar, sőt, az egész birodalom egyszerre kívánja "adj Isten egészség..." Nem! Nem, ez így nem igaz! Mert ez a mese nem itt kezdődik, hanem még jóval ennek előtte!

4+

Bábjátékunk hőse, Bárány Boldizsár, a másokkal mit sem törődő, tetteinek következményeire fittyet hányó, iskolakerülő, sőt hazudni és lopni sem átalló, vásott kisbárány eljut a keserves bűnbánatig, a szeretetteli együttérzésig, és hősies erőfeszítéssel jó útra tér. Szabó Magda műve sziporkázó ötleteivel, játékos rímeivel, kivált pedig a jó és rossz küzdelmének példázatos ábrázolásával régóta az „alapmesék” közé tartozik.

3+

Az óvodáskort megelőző, 1-4 éves gyermekeknek szánt, bábszínházra hangoló előadás.

Bájos történet két pajtás kapcsolatteremtő próbálkozásairól, vidám játék a zene békítő és egymásrahangoló erejéről. A produkció látványvilágának megteremtésénél, a környezettudatosság jegyében, főleg újrahasznosított alapanyagok kerültek felhasználásra.

A 25 perces játékidőn túl, a játszótérré alakult színpadon a gyermekek felfedezhetik és kipróbálhatják az előadás díszletét és hangszereit.

Főhősünk, a lusta, de furfangos libapásztor egyik nap elviszi a kedvenc éneklő libáját a vásárba, ahol mutatványosként tervez hírt szerezni magának az attrakcióval. Váratlanul azonban megjelenik Döbrögi uraság és az ispánja, az egyszerű emberek munkájából gátlástalanul hasznot húzó zsarnoki hatalom megtestesítői. Lúdas Matyi hangot ad a szegénységben élő nép panaszának, mire az uraság huszonöt botütéssel bünteti meg őt vakmerőségéért. A legény megfogadja, hogy bosszút fog állni és háromszor veri rajta vissza a huszonöt botütést. Furfangos észjárásának köszönhetően hamarosan lehetősége is adódik erre, álruhába bújva, Döbrögi naiv és együgyű jellemét kihasználva teljesíti be bosszúját.

Egyszer volt, hol nem volt, még a modern idők kezdete előtt, élt erre mifelénk egy öreg mesélő. Fáradhatatlanul járta a magyar földeket, hegyeket és völgyeket, ontotta magából a szebbnél szebb történeteket: boszorkákról, szép lányokról, királyokról, sárkányokról. Ezeket mind összeszedte, tintás-tollal megkötözve begyűjtötte sok-sok színes varázskönyvbe és aláírta: Benedek Elek. Több mint 100 év elteltével, egy fiatal leány rátalált egy ezüst színű mesekönyvre, összegyúrva sok régi mesét, új életre szólította a varázskönyvből a Tejkút történetét.
Piros- és Fehérország határa rejtekében áll az életadó Tejkút, a két rivális nép tej- és konfliktus forrása.

Bábjátékunk három bolondos mesével ajándékozza meg a nézőket. Az első mesében a bugyuta ember, Együgyű János, rosszul alkalmazza a jó tanácsokat. Mindig csak az utolsó tanításra emlékszik, amely sehogy sem illik rá a helyzetre. A második mesében egy hebrencs leányt, Hirtelen Marcsát- mutatjuk be. Ő mindent egyszerre csinál, csakhogy hamar végezzen teendőivel. Elől szitál, hátul köpül, a derekán a pincegádoron legelésző tehén kötőfékje, miközben a hordóból kifolyik a káposztalé... A harmadik mese Ilók és Mihók története. Az együgyű Mihók házasodni készül, leánykérőbe megy Ilókékhoz. A jegyajándékokat azonban rosszul használja: az ekét akarja a kalapjához tűzni, a szalonnát maga után húzza, végül a menyasszonyt beköti az istállóba.

„Hol volt, hol nem volt az Óperenciás tengeren túl, ott ahol a kurta farkú malac túr, élt egy szegény ember. Volt annak töménytelen sok gyereke és ráadásul egy nagyszájú felesége… hej búsult, búsult a szegény ember, hogy mihez tudjon kezdeni , hát ő már most merre menjen, hogy ezt a sok éhes szájat betömje?! Aztán egyszer gondolt egyet, felkerekedett, bejött a városba, megkeresett bennünket, s elmesélte sanyarú helyzetét… gyermekecskék kiabálnak, az asszony is csak cirkuszol, …na, én aztán a fejemre ütöttem, kipattant belőle egy gondolat, örült is neki a szegény ember, kezet is csaptunk, s nagyot vigadtunk. Ha meg akarod tudni, mi lett a vége, gyere be hozzánk erre a mesére…”

Az előadás építőelemei közismert mondókák valamint játszadozás hangokkal mozgással és ritmusokkal. Két jóbarát közös játéka: bújócska, fogócska, kukucska - egy baba időszámítás alatt, mely alvástól alvásig tart. Az előadás időtartama 20 perc, melyet követően a kicsik 10 percen át saját maguk is felfedezhetik a játékteret, játszhatnak a hangszerekkel, színészekkel.

A mesebeli szegény és bátortalan kondásfiú, Jánoska álma - ami egyben sok kisgyermek álma is - a királykisasszony szerelme. Jánoska királya elé járul, ezzel megtéve az első lépést, amitől kezdve sodródik a történettel, hogy megannyi kalandon keresztül, szembenézve a halállal, legyőzve a sárkányt hazavihesse és feleségül vehesse a királykisasszonyt

„De kicsi csillagom, ebben a világban, nem lehet szabályok nélkül élni…”

Hát ha ebben a világban nem lehet, akkor majd ő, a saját kezével, a saját maga rajzolta mesevilágába belefirkálhatja a Nagy lila Szabálytalanítót, és akkor ott, a Fehér Lappok földjén, mindenki azt csinál, amit akar. Szabadon. Hát igen. De mi történik, ha a királykisasszonynak már nincs ínyére az etikett és az őt megmentő királyfi? Ha a boszi megissza saját varázsfőzetét? Ha a király úgy dönt, hogy inkább elvonul az erdőbe, egy fakunyhóba, hóba-fagyba, amikor az ellenség már a kaput döngeti? És vajon, boldogan éltek ameddig meg nem haltak.

Örökségben kapott varrószalonban két leány kelti életre Málika varrókisasszony történetét, megidézve azt a valódi békebeli hangulatot árasztó romantikus világot. A milimárik es masamódok idején, kovácsoltvas kerekű, pedálos varrógépek között kell életre Málika és fess vőlegénye, Cérnácska Szabócska szerelmi története. Málika azt a parancsot kapta boldogult édesapjától, hogy csak ahhoz mehet hozzá, aki elhozza neki a Mindentvarró Tűt. A szerelmes vőlegény így hát felkerekedik és meg is szerzi a varázslatos holmit, ám eközben Málika vérig sértett rozsdás ollója is elindul, hogy haragjában bosszút álljon a világon. Még szerencse, hogy Cérnácska Szabócska egy született hős, és nála van a Mindentvarró Tű is.

Mindenki fél valamitől. Az árnyékoktól, a sötéttől, a szörnyektől az ágy alatt, vagy attól, hogy lakik a wc-ben egy krokodil. Ám a félelmeket le lehet győzni, főleg, ha van egy barátunk, aki bátorságot önt belénk!
De mit lehet tenni,ha egy király, és vele egy egész ország retteg? Ha az emberek annyira félnek mindentől, hogy már ki sem lépnek az utcára? Mesénk két gyerekhőse, Samu és Liza szerencsére nem ijed meg a saját árnyékától - de vajon sikerül-e elűzniük a félelmet az egész birodalomból? Az előadásból kiderül.

Tíz soros kis történet az igazság kereséséről. Tíz soros kis történet az állhatatosságról. Ugyanabban a tíz sorban bátorság,  humor, igazságszolgáltatás. Apró történetben nagy igazságok. Mégis, a nem ezek miatt választottam ki pont ezt a történetet: számomra az elengedés problematikája a legerősebb ebben a mesében. Anya-gyermek kapcsolata, a bizalom, a hit kérdése. Ezért esett a választás erre a legkisebbek számára is jól ismert magyar népmesére, amely manapság Arany László átirataként hallható leggyakrabban.

Nem is kifli. Nem is kukac. Nem is bab, de nem is kavics. Kufli. Egy kufli sok mindenre hasonlít, és semmire sem. Pattog, mint egy gumilabda, pedig nem is az. Színes, mint egy nyalóka, pedig nem ehető. Van kicsi, van nagy. Van kövér és van sovány. Jönnek-mennek, sosem tudni, honnan hova... (Dániel András)

Zsiga bőgős Kálmán favágóval és annak feleségével, Matilddal dolgozik az erdőben. Míg a házaspár tréfásan csipkelődik és a szavak teremtő erejéről disputál, Zsiga csak somolyog. Amikor azonban tréfából megfogalmazzák kívánságaikat, ő is csatlakozik a játékba és azt kívánja, hogy feleségének tizenkét gyermeke legyen. Mikor hazaér azonnal kiderül, hogy kívánsága valóban teljesült. A gyermeknevelés feladata azonban annyira megriasztja a bőgőst, hogy azt kívánja: vigye el az ördög őt inkább a pokolba kályhafűtőnek! S mint korábban, legnagyobb meglepetésére ez a kívánsága is teljesül.

Ez ám nem közönséges tál és kanál, hanem egész különleges darabok.
Ez azonban csak akkor derül ki, ha a tálban a hozzá tartozó kanállal kavargatni kezdünk.
Amint ezt tesszük, a tál megtelik a legízletesebb és legtáplálóbb levessel, amit csak kívánhatunk.
És mindig tele lesz, akárhány éhes száj eszik is a levesből.

Mosó Masa mosodájában meséli el Sompolygó, a kedves rókalány csodálatos történetét, melyből megtudhatjuk, hogyan jutott el a Kerek Erdőből az Óperenciás Tengeren át a Mesék Országútján az Aranyvárosba.